Magukat meg nevezni nem óhajtó forrásokból megtudtuk, hogy amit elmondunk exkluzívan itt és most, az szigorúan szenzációs.

Ha lopásról van szó, Rejtő Jenő fantáziája sem terjed tovább egy cirkáló elkötésénél. Romániáról viszont ismét bebizonyosodott, hogy a korlátlan lehetőségek országa.

Tartozom egy vallomással: szeretem a kabarét, a kuplét. Tudom, sokan lenéznek érte, merthogy kérem, a mai világban a dráma, a tragédia az igaz.

Télen hideg van, nagyon hideg! Rodica megpróbálta feljebb csavarni a radiátort, de a fémtest nem volt képes elűzni a római reggel ködös-nedves hidegét.

A dráma attól korszerű, hogy ma is aktuális mondanivalóval bír, élő színházat nyújt,  mindenütt, mindenkor, mindenkinek.

Pomodoro, parmigiano, rucola, Chianti, Maranello, Armani, San Siro, Martini, Camorra. Mind jól hangzik, de nem mindegyik jó.

Az Európai Unió 17. Fesztiválja keretében Bukarestben is láthattuk a kolozsváriak III. Richardját. Horror a javából.

Megszokhattuk már, hogy amennyiben létezik egy terület, ahol románok és magyarok úgy vannak együtt, hogy együttlétükből nem a közönségesség, hanem az értékteremtő művészet jön ki győztesen, az a színházi deszkákon alakul ki leginkább.